Széleskörű nemzetközi kapcsolatainknak köszönhetően volt – és van – lehetőségünk több transznacionális partnerségben részt venni. Korábbi írásunkban áttekintettük, hogy milyen konkrét előnyökkel járhat városunk számára, ha bekapcsolódunk egy (vagy több) transznacionális projektbe, most bemutatjuk, hogy – tapasztalataink alapján – mitől működik igazán jól egy-egy ilyen sokszereplős nemzetközi együttműködés.

A transznacionális projektek partnerei igen vegyes tapasztalatokról számolnak be: sokan panaszkodnak arról, hogy a részvétel – amellett, hogy nem hoz számukra kézzel fogható hasznot – sokkal inkább terhet jelent, nem tapasztalják meg az együttműködésben rejlő előnyöket, nehézkes a kommunikáció, sok az adminisztratív feladat. De ennek az ellenkezője is igaz: látunk olyan jól működő partnerségeket, amelyek gördülékenyen tudják végrehajtani a tervezett feladatokat, folyamatosan hozzák a szakmai eredményeket, emellett pedig a résztvevők is sokat profitálnak belőlük – szervezeti, szakmai és személyes szinten egyaránt. Adódik a kérdés: mi lehet a titkuk?

Sok összetevője van egy transznacionális projekt sikerességének, mindezeknek összhangban kell lennie egymással, csak így kerülhető el a disszonancia: ami a zenében a fület bántja, az egy nemzetközi projekt esetében nemcsak elveszi a résztvevők kedvét az együttműködéstől, de szakmai és pénzügyi kudarchoz is vezethet. Nézzük, mi kell ahhoz, hogy tényleg sikeres legyen egy transznacionális projekt!

A zeneszerzés

zeneszerzes1

A jól megírt zenemű elengedhetetlen: kell egy megfelelő téma, ami köré fel szeretnénk építeni a harmonikus szólamokat. A zeneszerzés sokszor persze ösztönös és egyszemélyes műfaj – ezt egy projekt tervezése során nem engedhetjük meg magunknak. Először is egy olyan újszerű témát kell találnunk, amely európai szinten is figyelemre méltó. Ebben segíthetnek a jó gyakorlat gyűjtemények, a korábbi nyertes projektek listájának áttekintése – de mindenképpen olyan területre érdemes fókuszálni, ami valódi problémára nyújt megoldást. Ezzel párhuzamosan már elindulhat a partnerségépítés: szükséges olyan tapasztalt és motivált szervezeteket találni, akik hasonló kihívásokkal szembesülnek. Ezt követően lehet azonosítani az eszközöket, a tevékenységeket és meghatározni az ütemezést – közösen, de nem az összes szereplő ugyanolyan mértékű bevonásával. Nem szerencsés és nem is hatékony, ha túl sokan vesznek részt a pályázat kidolgozásában: kell egy felelős szakértői csapat, aki ténylegesen papírra veti a hangjegyeket.

A kotta

kotta1

A kotta ismerete azonban minden zenésznek kötelező, vagyis, ha a partnerek nincsenek pontosan tisztában a feladatokkal, akkor nem várható, hogy a végeredmény pozitív legyen. Bár magától értetődőnek tűnik, de ehhez képesnek kell lenni kottaolvasásra is: feltételezzük, hogy csak olyan szervezetek, illetve személyek vesznek részt nemzetközi projektekben, akik magabiztosan használják az angol szaknyelvet. A tapasztalat azonban mást mutat: esetenként a Vezető Partner képviselője sem rendelkezik megfelelő angolnyelvtudással, ami félreértésekhez vezethet és nehezítheti, lassíthatja a kommunikációt.

A zenekar

zenekar1

Egy zenekarban minden hangszernek és minden zenésznek megvan a maga szerepe. Meg kell próbálnunk azokat a muzsikusokat megtalálni, akik a legjobban értenek az adott hangszer megszólaltatásához. Transznacionális projektek esetében nagyon fontos, hogy mindez nem kizárólag a támogatásban részesülő partnerekre értendő, hanem azokra a – sokszor külső – tematikus szakértőkre is, akik aktívan részt vesznek a szakmai tevékenységek végrehajtásában. Az ilyen jellegű nemzetközi projektek eredménye ugyanis a legtöbb esetben nem kézzelfogható: egymástól tanulva, összefogásban új módszereket alakíthatunk ki, innovatív megoldásokat tesztelhetünk. Mindez azt feltételezi, hogy a „zenekarunkban” olyan személyek is vannak, akik precízen le tudnak menedzselni egy komplex projektet, és olyanok is, akik tevőlegesen hozzájárulnak a szakmai eredmények előállításához. Ideális esetben tehát a projektmenedzserek és a szakértők jól működő csapata közösen, egymást kiegészítve és erősítve küzd a harmonikus együtthangzásért, azaz a kitűzött célok eléréséért. A partnerség pedig akkor igazán értékes, ha a résztvevők nemcsak egy „lemenedzselendő” feladatként és forrásszerzési lehetőségként tekintenek a projektre, hanem valódi értékeket kívánnak teremteni.

A karmester

karmester1

Jóllehet minden zenekari tag ismeri a darabot, egy sokszólamú zenemű előadása mégis káoszba fulladhatna, ha nem lenne a karmester, aki segít eligazodni a zenei folyamatban, és mindig jelzi, hogy kinek, mikor és milyen tempóban kell belépnie. Ezt a funkciót a Vezető Partner tölti be, akinek nemzetközi projekttapasztalata, határozottsága és elkötelezettsége meghatározó egy transznacionális projekt megvalósítása során. Többször tapasztaltuk, hogy bár hivatalosan meg van nevezve egy szervezet Vezető Partnerként, de gyakorlatilag nem tartja kézben kellőképpen a projektet. Akár azt is kijelenthetjük, hogy minden egyetlen személyen múlik: elég, ha van egyetlen szakember, aki teljes mértékben átlátja a projektet, minden segítséget megad a partnereknek feladataik szabályos végrehajtásához (pl. módszertani útmutatók, sablonok, ütemterv), emlékeztet a határidőkre stb. Mivel gyakorlatilag minden felelősség a Vezető Partner vállát nyomja, ezért nem várhatjuk, hogy a transznacionális projekt megvalósítása egy demokratikus folyamat legyen: ha a Vezető Partner nem elég szigorú és következetes, akkor nemcsak a projekt kitűzött céljait nem érjük el, de akár a pénzügyi visszafizetés kockázatával is számolnunk kell.

A koncert

koncert1

Természetesen játszhat egy zenekar csak úgy, a saját örömére, de az összhatás mégis sokkal erőteljesebb, ha mások is élvezni tudják a zeneművet. Ugyanígy a transznacionális projektek sem lehetnek öncélúak: közpénzek felhasználásáról lévén szó elengedhetetlen, hogy olyan szakmai eredményeket mutassunk fel, amelyek mind európai szinten, mind a helyi közösségek számára kézzel fogható előnyökkel járnak – és ezeket az eredményeket megfelelően kommunikálni is kell. A tájékoztatás és nyilvánosság során ne csak a minimumra törekedjünk, ne csak egyetlen koncert legyen a próbasorozat végén, hanem folyamatosan tartsuk fent az érdeklődést a projektünk iránt. A kommunikáció során – éppúgy, mint a teljes folyamatban – újszerű, olykor meglepő megoldásokat is alkalmazhatunk, kiléphetünk a hagyományos marketingeszközök megszokott komfortzónájából.

Folyamatosan találhatunk transznacionális pályázati felhívásokat – néhány aktuális és közeljövőben várható példa:

– a Central Europe és az URBACT programokban 2017 szeptemberében várhatóak újabb pályázati felhívások (http://www.interreg-central.eu/Content.Node/apply/home.html, http://urbact.eu/open-calls-networks),

– a Duna Transznacionális Program következő felhívása várhatóan 2018-ban fog megjelenni (http://www.interreg-danube.eu/),

– ebbe a kategóriába sorolhatók a közvetlen bizottsági támogatású programok felhívásai is (http://www.palyazatokmagyarul.eu).

Ha pedig megjött hozzá a kedvünk, jöhet az örömzenélés.

zarokep1
Tovább a blog főoldalra