Az uniós forrásból megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések pályázati anyagának kötelező mellékletét képezi a megvalósíthatósági tanulmány. Ez egy olyan döntéstámogató dokumentum, amely megteremti a „közös nyelvet” a projektgazda és a támogatást nyújtó szervezet között.
Az Európai Unió fejlesztéspolitikájának köszönhetően nagy értékű beruházások valósultak meg az elmúlt években, illetve további források állnak rendelkezésre fejlesztések megvalósítására. A támogatások elnyerésének feltételeként egyre több beruházáshoz szükséges költség-haszon elemzést készíteni, melynek mutatói nemcsak a támogatást nyújtó szervezet, hanem a projektgazda döntéshozatalában is kulcsfontosságú és egyben könnyen használható indikátorként szolgálnak.
Az elmúlt években cégünk a magyarországi pályázati tanácsadó piac kiemelkedő sikerarányt felmutató, meghatározó szereplőjévé vált. Fennállása során több mint 373 fejlesztési projekt előkészítésében vett részt, több mint 62 Mrd Ft fejlesztési forrás megszerzésében működött közre tanácsadóként. Az így felhalmozott szaktudással és tapasztalattal kollégáink professzionális szakmai hátteret biztosítanak Partnereink fejlesztési elképzeléseik sikeres megvalósításához.
A pályázaton elnyert támogatási források lehívása – különösen nagyobb fejlesztésekhez kapcsolódóan – igen összetett feladat, amely az általános projekt-megvalósítási ismereteken felül specifikus ismereteket igényel. Megalapozott döntés előkészítést, számos szereplő tevékenységének koordinálását, határidők betartását, speciális szakmai dokumentumok előkészítését és a projekt megvalósítás időszakára jelentős kapacitások mozgósítását követeli meg. A legtöbb projektgazda – még ha rendelkezik is a szükséges szakértelemmel – a napi feladatok mellett már nem képes a projektmenedzsmenthez szükséges pótlólagos emberi erőforrásokat is biztosítani.
Függetlenül attól, hogy a projekt mely ciklusában tart, az eljárásrendben, illetve támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése a projektgazda felelőssége, melyek elmulasztása könnyen a projekt meghiúsulásához, akár a már kifizetett támogatási összeg visszafizetéséhez is vezethet.
Egy projekt előkészítése, támogatási szerződés kötése, megvalósítása, fenntartása során bármikor adódhat olyan helyzet, amikor a projektgazda elakad és reménytelennek látja a helyzetét.
Cégünk az ilyen szituációk megoldására profi tanácsadói hátteret biztosít Partnerei számára.
Egy szervezet vagy projekt sikere nem képzelhető el célzott, hatékony kommunikáció nélkül. Különösen igaz ez akkor, ha egy tevékenység – például egy fejlesztés – hatásai egy nagyobb közösséget érintenek.
Az európai uniós szabályozás a korábbinál sokkal szigorúbb kommunikációs kötelezettségeket határoz meg mind a tagállamok, mind az uniós támogatások kedvezményezettjei számára. A projektgazdáknak szigorú arculati előírásoknak megfelelően és dokumentálhatóan tájékoztatni kell a nyilvánosságot a projektjük megvalósulásának egyes fázisaiban arról, hogy a fejlesztés európai uniós támogatással valósul/ valósult meg.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egy középtávú (7-8 évet átölelő), a jövőbeni városfejlesztési projektek alapjául szolgáló dokumentum, amelynek megléte a városrehabilitációs pályázatokon való támogatás elnyerésének alapvető feltétele.
Célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása. Feltérképezi és összegzi a helyi gazdasági, társadalmi és természeti adottságokat, az épített környezet jellemzőit. Erre építve felvázolja a város hosszú távú jövőképét, meghatározza a főbb fejlesztési irányvonalakat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket, valamint az akcióterületi fejlesztési célokat.
Az akcióterületi terv (ATT) az akcióterület fejlesztését megalapozó településrendezési tervekben, valamint az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott önkormányzati városfejlesztési elképzelés összehangolt megvalósítási terve. Az akcióterületi terv tehát a kijelölt városfejlesztési akcióterületen a városi önkormányzat irányításával és ellenőrzésével végrehajtásra kerülő városfejlesztési akció terv, amely a megvalósítás komplex (városrendezési, műszaki, pénzügyi) forgatókönyveként szolgál az önkormányzat számára.
A települési (és megyei) önkormányzatoknak az Önkormányzati Törvénnyel összhangban - a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül - ki kell dolgozniuk és el kell fogadniuk az adott település, illetve megye gazdasági programját, amely négy évre meghatározza a működés és a fejlesztések stratégiai kereteit.
A rendszerváltozás óta az állam egyre több feladatot adott át az önkormányzatoknak, anélkül, hogy azokhoz pótlólagos finanszírozást biztosított volna. Emellett a minőségi élet alapvető feltételeinek megteremtése érdekében az önkormányzatok jelentős infrastrukturális beruházásokat is végrehajtanak. Noha a fejlesztések nagy része Európai Uniós támogatással valósul meg, azonban az önkormányzatok jelenlegi költségvetési helyzetében gyakran az önerő biztosítása is nehézséget jelent.
A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelését az EU egyre fontosabbnak tartja. Ezt bizonyítja, hogy a következő programozási időszak (2014-2020) kohéziós politikáját megalapozó EU2020 Stratégia is kiemelten foglalkozik a témával. Ezzel összhangban, a magyar fejlesztéspolitikában is egyre növekvő súllyal fog szerepelni ez a terület.
Az „Értékelés célja, hogy javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az OP stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásokat.” (1083/2006 EK rendelet, 47. cikk)